A szentképfestő Feszty Masa

A Megváltás ünnepére készülve tematikus online kiállításra hívom a kedves olvasót. Feszty Masa festményein keresztül szemlélhetjük végig a Nagyhét eseményeit az általa alkotott Jézus-ábrázolásokon keresztül, valamint a Szenthagyományból kibontakozó, képekké rögzült Keresztút ájtatosságot. Az első diákon az Olajfák hegyén, az Agónia óráiban láthatjuk Jézus alakját a szénrajzról fennmaradt aprónyomtatványon. Az eredeti 1949 körül készülhetett és jelenleg keresés alatt van. A szénrajz több változatban is elkészült. Egy fontos bizonyíték az itt látható Kozma Imre atya pappászentelésének emléke Masa rajzával 1952-ből. A következő Jézus-portrék a Vir Dolorum, avagy Fájdalmak Férfia képtípus hagyományába illeszthetők. Jézus fején a töviskoronával, szenvedésének gúnykeltő és folyamatos fájdalmat okozó eszközével látható. Tudjuk, hogy a művésznő több ízben járt hosszabb - rövidebb ideig Firenzében, amely igen jelentősen befolyásolta egyházművészeti formanyelvét. A nagy reneszánsz mest...

Ma a madarak éneke a feltámadás örömhírének dallamára egy kedves lélek hazaérkezését köszöntötte. 1979. március 1-jén, csütörtökön az ózdi kórház pici kórtemi ágyáról madarak kísérték Masa lelkét a tavaszi nap sugárgrádicsain, míg az égnek ajtajában kedves szentjei fogadták és angyalai kísérték őt Teremtője karjaiba. Ott voltak már mind édes szülei, szeretett rokonai, és a még szeretettebb glóriás alakjai. Már nem ecsetje vonáisaival, hanem a Boldogasszony kezét fogva érinthette meg a Legszentebb Arcot. Végre szemtől szembe állt Megváltójával a Szentlélek sugárzó jelenlétében átölelve az Atyától.   Feszty Masa, aki már életében a mennyországot festette maga köré domaházi utolsó felkérés örömében, alkotás közben, rövid betegség után tért örök hazájába. "Pax tecum Filomena" - hányszor is írta a kis szűz vértanú lány képére? -  még nem tudom, de én is csak ezt írhatom: PAX TECUM MASA

Tíz éve, hogy elkezdtem a kutatást.  Tíz éve, hogy egy hideg téli reggelen Feszty Masa neve összekapcsolódott a korábbról már ismert jellegzetes szentképeivel.  Tíz éve, hogy elkezdődött egy kölönleges földöntúli barátság, ami egy másik barát elvesztésének gyógyszereként hatott.  Különös, ahogy akkor belépett az életembe a kedves Masi néni, akit már én is csak így hívok. A templomokat járva itt-ott bukkantak elém képei, mígnem a képeit kutatva jártam be hazánkat bazilikáktól a legapróbb majorságokig. Édesen csalogatott, vigaszt és reményt adott. Hálás voltam ezért az isteni küldetésért. És a tíz évben, az elragadottság hullámvasútján: hol buzgón, minden időmet neki szentelve, hol a feladat méreteitől megterhelve, hol bizony előle elbújva, de együtt haladunk. Szinte felelgetve, mikor a hétköznapi hajsza tompítja a figyelmem, jön egy értesítés, egy újságcikk, vagy telefonhívás: - "Tudtad, hogy a plébániánkon is van egy Feszty Masa?" - és akkor új erőre kapok, mert nincs vis...

             Feszty Masa nemcsak vallásos képek festője, hanem mély hitű, talentumaival hűen bánó gyermeke az Istennek. Maga sokszor nyilatkozik képeiről úgy mint gyermekeiről. Csak az alkotásnak élt. Többször portrék festéséből tartotta fenn magát, miközben nagyszabású oltárképeken dolgozott. Számára a művészet a sebzett lelkű ember és a rávágyakozó Isten   közvetlen útjaként jelenik meg. Önmagára mint ennek a kapcsolatnak eszközére, egyszerű szolgálójára tekint. Abban a korszakban, amikor tiltották a vallást és tagadták az Istent; Feszty Masa csendben, állhatatosan több száz szentképpel hirdette, hogy „Emmanuel”! Elérte, hogy magánszemélyek is rendeljenek saját otthonuk megszentelésére vallási témájú képeket. Képei az idők folyamán több országban hirdetik Isten emberszeretetét.      Feszty Masa: Angyalos Betlehem 1940. 

      A kutatás első részében az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárát kerestem fel. A levelezésekből széles ismeretségi kör képe tárul fel, amely nem meglepő, hiszen erre a fennmaradt portrék alapján is következtethetünk. A művésznő levelezést folytatott a kor jeles költőivel , szerkesztőivel és kérvényekkel lépett fel befolyásos tisztviselők felé. Leveleiből a játékos báj és az elesettek iránti részvét éppúgy megmutatkozik, mint felmenőinek tisztelete és a hűséges hazaszeretet. Kedvességének egyik megnyilvánulása, hogy gyakran mások iránti nagyrabecsülését egy-egy Jókai-kézirat odaajándékozásával fejezte ki, ami az utókor számára nem kis bosszúságot jelent Jókai hagyatékának rendezésében. A nemzeti könyvtár plakát és kisnyomtatvány tárában két plakátot is őriznek Feszty Masától, amelyeket a II. világháború idején készített adománygyűjtő rendezvények hirdetése céljából. 

1956-ban Feszty Masa az irsai evangélikus közösség felkérésre festette meg a „Jöjjetek hozzám mindnyájan” című szentképét. Az életnagyságú ábrázolás központi alakja, akitől az életadó ige származik: a tanító Jézus. Köré csoportosulnak az igazságra szomjazó, megfáradt szegény emberek, öregek és gyermekek, akiknek arcvonásaiban a gyülekezet tagjaira is ráismerhetünk. Köszönöm Sassné dr Berényi Eszternek, hogy a Feszty Masa alakja iránt érdeklődő közösség részére engem kért fel az Ars Sacra program keretében bemutatott vetítettképes előadásra. Egy előadás ugyanis a párbeszéd lehetőségét kínálja nemcsak az alkotóról, de a képek szakrális térben való szerepéről is. Csodálatos volt hallgatni, amikor a megjelentek személyes benyomásaikat,  lelki tapasztalatikat osztották meg a festménnyel kapcsolatban. Továbbá egy ilyen előadás kapcsolatfelvételt is biztosít, amikor egy újabb Filoména jelent meg. A közönség egy tagja az előadás végeztével elmesélte, hogyan bukkant egy általa Feszty Masá...