A szentképfestő Feszty Masa

A 2025/26-os évben számos programmal, kiállítással, könyvbemutatóval ünnepelte a magyarság az írófejedelem, Jókai Mór születésének 200. évfordulóját. A legmagyarabb író regénybe illő családi viszonyokat élt. Első feleségének, Laborfalvi Rózának unokáját leányává fogadta, akit Jókai Rózaként ismerünk. A bonyolult családi helyzetet a szeretet ereje oldotta fel. Masa így emlékszik vissza édesanyjára: „kimondhatatlanul szerette Nagyapámat. A világon legjobban. Azt hiszem még nálam a gyermekénél is jobban.” [1] Fesztyné Jókai Róza a Jókai-centenáriumot megelőző években adta ki visszaemlékezéseit, 1923-ban Akik elmentek címen, majd 1924-ban a Tegnap című kötetét jelentette meg. Ezen írásaiból tartott felolvasó előadásokat leányával az 1925-ös emlékév folyamán: „Az igazi Jókai” [2] , „Jókai alkonya” [3] , „Jókai szeme” [4] hogy néhány bemutatót említsünk. Feszty Masa maga is írt „Emlékeim Nagypapáról” címmel. „Ó a Nagypapa! Az mindent tud, amit akar! Az a világon a legokosabb ember. És m...

Útleírás egy közel százéves levél alapján Évekkel ezelőtt egy közös utazásra váltottam jegyet Feszty Masa (1894-1979) magyar festőnővel. Miért is nevezhetem utazásnak? A kutatásom ugyanis szentképről szentképre vezetett, igazi mesebeli kalandor módjára gyűjtöttem a művésznő alkotásait és modelljei, megbízói emlékmorzsáit. Így jutottam el 2017-ben a Nápoly melletti Mugnano del Cardinale Szent Filoména szentélyébe is, amelyről tisztelői örömére beszámolhattam a Törökőri Kis Szent Teréz templomban a kis vértanú ünnepén. Közös utunk most Firenzébe vezetett. Feszty Masa szentképei jellemzően a reneszánsz nagymesterek világát idézik, Fra Angelico, Botticelli, Ghirlandaio hatása végigkísérte pályáját. Ezért Feszty Masa művészetének tárgyalása arra indított, hogy előképek után nyomozzak Firenze gyűjteményeiben. És bár megszámlálhatatlan csoda ért már eddig is közös utunkon, de azt álmomban sem reméltem, hogy közvetlen útmutatást épp tőle kapok a reneszánsz fővárosának megismeréséhez. A m...