Ugrás a fő tartalomra

Üdvözlégy Mária!

Május a Szűzanya hónapja, köszöntjük őt, mint égi édesanyánkat, mint az egyház anyját és a loretói litániában megannyi édes becézése szerint. 
Ez a bejegyzés most nem csak Szűz Máriát köszönti, hanem a róla elnevezett Feszty leánykát, Masát is.

1895. február 2-án a Fővárosi Lapok vasárnapi mellékletében jelent meg, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Tarnay Alajos kedves köszöntő dalocskája, amit Jókai unokájának, a kis Feszty Masának ajánl.

 



A jászberényi születésű dalköltő, születési nevén Taczman Alajos, korszak ünnepelt művészeként tartozhatott Jókai és Feszty köréhez. A Zeneakadémia tanáraként, kiváló zongoraművészként vett részt a hazai művészeti életben, valamint népies ihletésű műdalok szerzőjeként is népszerű volt.

Így májusban egy jászsági zeneszerző dalának bemutatásával nem hagyhatom szó nélkül a redemptióról való megemlékezést, amikor 1745. május 6-án a jászok és a kunok visszaszerezték szabadságukat és régi kiváltságaikat. Ez a szabadság iránti eszme és nemzeti öntudat kapcsolja össze őket Jókai Mór és Feszty Árpád szellemiségével. 
Most egy szintén jászsági származású kórusvezető és kántorképző növendék szólaltatja meg a
köszöntő dalt. Köszönöm Mihályi Teréz Benedikta közreműködését.



 A képen Feszty Masa dajkájával látható. (a fotó a Magyar Nemzeti Múzem Történeti Fényképtárában található)

Feszty Masa minden bizonnyal legkedveltebb témái közé tartozott Égi Patrónáját, Szűz Máriának megfestése.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Kereszt alatt

A Megváltás ünnepére készülve tematikus online kiállításra hívom a kedves olvasót. Feszty Masa festményein keresztül szemlélhetjük végig a Nagyhét eseményeit az általa alkotott Jézus-ábrázolásokon keresztül, valamint a Szenthagyományból kibontakozó, képekké rögzült Keresztút ájtatosságot. Az első diákon az Olajfák hegyén, az Agónia óráiban láthatjuk Jézus alakját a szénrajzról fennmaradt aprónyomtatványon. Az eredeti 1949 körül készülhetett és jelenleg keresés alatt van. A szénrajz több változatban is elkészült. Egy fontos bizonyíték az itt látható Kozma Imre atya pappászentelésének emléke Masa rajzával 1952-ből. A következő Jézus-portrék a Vir Dolorum, avagy Fájdalmak Férfia képtípus hagyományába illeszthetők. Jézus fején a töviskoronával, szenvedésének gúnykeltő és folyamatos fájdalmat okozó eszközével látható. Tudjuk, hogy a művésznő több ízben járt hosszabb - rövidebb ideig Firenzében, amely igen jelentősen befolyásolta egyházművészeti formanyelvét. A nagy reneszánsz mest...

Jézust ábrázoló szénrajzzal köszöntöm a kedves Látogatót!

Ezen a blogon Feszty Masa életével, művészetével és szentképeivel ismerkedhet meg az érdeklődő. Leginkább szentképeiről szerzett új kutatási eredményeimet szeretném bemutatni, amely a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíj-programjának részeként valósulhat meg.  Kapcsolatfelvétel: fesztymasa.kutatas@gmail.com