Ugrás a fő tartalomra

+ 47. égi születésnapra

Ma a madarak éneke a feltámadás örömhírének dallamára egy kedves lélek hazaérkezését köszöntötte.

1979. március 1-jén, csütörtökön az ózdi kórház pici kórtemi ágyáról madarak kísérték Masa lelkét a tavaszi nap sugárgrádicsain, míg az égnek ajtajában kedves szentjei fogadták és angyalai kísérték őt Teremtője karjaiba. Ott voltak már mind édes szülei, szeretett rokonai, és a még szeretettebb glóriás alakjai. Már nem ecsetje vonáisaival, hanem a Boldogasszony kezét fogva érinthette meg a Legszentebb Arcot. Végre szemtől szembe állt Megváltójával a Szentlélek sugárzó jelenlétében átölelve az Atyától.  

Feszty Masa, aki már életében a mennyországot festette maga köré domaházi utolsó felkérés örömében, alkotás közben, rövid betegség után tért örök hazájába.
"Pax tecum Filomena" - hányszor is írta a kis szűz vértanú lány képére? -  még nem tudom, de én is csak ezt írhatom: PAX TECUM MASA




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Kereszt alatt

A Megváltás ünnepére készülve tematikus online kiállításra hívom a kedves olvasót. Feszty Masa festményein keresztül szemlélhetjük végig a Nagyhét eseményeit az általa alkotott Jézus-ábrázolásokon keresztül, valamint a Szenthagyományból kibontakozó, képekké rögzült Keresztút ájtatosságot. Az első diákon az Olajfák hegyén, az Agónia óráiban láthatjuk Jézus alakját a szénrajzról fennmaradt aprónyomtatványon. Az eredeti 1949 körül készülhetett és jelenleg keresés alatt van. A szénrajz több változatban is elkészült. Egy fontos bizonyíték az itt látható Kozma Imre atya pappászentelésének emléke Masa rajzával 1952-ből. A következő Jézus-portrék a Vir Dolorum, avagy Fájdalmak Férfia képtípus hagyományába illeszthetők. Jézus fején a töviskoronával, szenvedésének gúnykeltő és folyamatos fájdalmat okozó eszközével látható. Tudjuk, hogy a művésznő több ízben járt hosszabb - rövidebb ideig Firenzében, amely igen jelentősen befolyásolta egyházművészeti formanyelvét. A nagy reneszánsz mest...

Üdvözlégy Mária!

Május a Szűzanya hónapja, köszöntjük őt, mint égi édesanyánkat, mint az egyház anyját és a loretói litániában megannyi édes becézése szerint.  Ez a bejegyzés most nem csak Szűz Máriát köszönti, hanem a róla elnevezett Feszty leánykát, Masát is. 1895. február 2-án a Fővárosi Lapok vasárnapi mellékletében jelent meg, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Tarnay Alajos kedves köszöntő dalocskája, amit Jókai unokájának, a kis Feszty Masának ajánl.   A jászberényi születésű dalköltő, születési nevén Taczman Alajos, korszak ünnepelt művészeként tartozhatott Jókai és Feszty köréhez. A Zeneakadémia tanáraként, kiváló zongoraművészként vett részt a hazai művészeti életben, valamint népies ihletésű műdalok szerzőjeként is népszerű volt. Így májusban egy jászsági zeneszerző dalának bemutatásával nem hagyhatom szó nélkül a redemptióról való megemlékezést, amikor 1745. május 6-án a jászok és a kunok visszaszerezték szabadságukat és régi kiváltságaikat. Ez a szabadság iránti eszme és nemzet...

Jézust ábrázoló szénrajzzal köszöntöm a kedves Látogatót!

Ezen a blogon Feszty Masa életével, művészetével és szentképeivel ismerkedhet meg az érdeklődő. Leginkább szentképeiről szerzett új kutatási eredményeimet szeretném bemutatni, amely a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíj-programjának részeként valósulhat meg.  Kapcsolatfelvétel: fesztymasa.kutatas@gmail.com