Ugrás a fő tartalomra

+ 47. égi születésnapra

Ma a madarak éneke a feltámadás örömhírének dallamára egy kedves lélek hazaérkezését köszöntötte.

1979. március 1-jén, csütörtökön az ózdi kórház pici kórtemi ágyáról madarak kísérték Masa lelkét a tavaszi nap sugárgrádicsain, míg az égnek ajtajában kedves szentjei fogadták és angyalai kísérték őt Teremtője karjaiba. Ott voltak már mind édes szülei, szeretett rokonai, és a még szeretettebb glóriás alakjai. Már nem ecsetje vonáisaival, hanem a Boldogasszony kezét fogva érinthette meg a Legszentebb Arcot. Végre szemtől szembe állt Megváltójával a Szentlélek sugárzó jelenlétében átölelve az Atyától.  

Feszty Masa, aki már életében a mennyországot festette maga köré domaházi utolsó felkérés örömében, alkotás közben, rövid betegség után tért örök hazájába.
"Pax tecum Filomena" - hányszor is írta a kis szűz vértanú lány képére? -  még nem tudom, de én is csak ezt írhatom: PAX TECUM MASA




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Kereszt alatt

A Megváltás ünnepére készülve tematikus online kiállításra hívom a kedves olvasót. Feszty Masa festményein keresztül szemlélhetjük végig a Nagyhét eseményeit az általa alkotott Jézus-ábrázolásokon keresztül, valamint a Szenthagyományból kibontakozó, képekké rögzült Keresztút ájtatosságot. Az első diákon az Olajfák hegyén, az Agónia óráiban láthatjuk Jézus alakját a szénrajzról fennmaradt aprónyomtatványon. Az eredeti 1949 körül készülhetett és jelenleg keresés alatt van. A szénrajz több változatban is elkészült. Egy fontos bizonyíték az itt látható Kozma Imre atya pappászentelésének emléke Masa rajzával 1952-ből. A következő Jézus-portrék a Vir Dolorum, avagy Fájdalmak Férfia képtípus hagyományába illeszthetők. Jézus fején a töviskoronával, szenvedésének gúnykeltő és folyamatos fájdalmat okozó eszközével látható. Tudjuk, hogy a művésznő több ízben járt hosszabb - rövidebb ideig Firenzében, amely igen jelentősen befolyásolta egyházművészeti formanyelvét. A nagy reneszánsz mest...

Üdvözlégy Mária!

Május a Szűzanya hónapja, köszöntjük őt, mint égi édesanyánkat, mint az egyház anyját és a loretói litániában megannyi édes becézése szerint.  Ez a bejegyzés most nem csak Szűz Máriát köszönti, hanem a róla elnevezett Feszty leánykát, Masát is. 1895. február 2-án a Fővárosi Lapok vasárnapi mellékletében jelent meg, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Tarnay Alajos kedves köszöntő dalocskája, amit Jókai unokájának, a kis Feszty Masának ajánl.   A jászberényi születésű dalköltő, születési nevén Taczman Alajos, korszak ünnepelt művészeként tartozhatott Jókai és Feszty köréhez. A Zeneakadémia tanáraként, kiváló zongoraművészként vett részt a hazai művészeti életben, valamint népies ihletésű műdalok szerzőjeként is népszerű volt. Így májusban egy jászsági zeneszerző dalának bemutatásával nem hagyhatom szó nélkül a redemptióról való megemlékezést, amikor 1745. május 6-án a jászok és a kunok visszaszerezték szabadságukat és régi kiváltságaikat. Ez a szabadság iránti eszme és nemzet...

Feszty Masával Firenzében

Útleírás egy közel százéves levél alapján Évekkel ezelőtt egy közös utazásra váltottam jegyet Feszty Masa (1894-1979) magyar festőnővel. Miért is nevezhetem utazásnak? A kutatásom ugyanis szentképről szentképre vezetett, igazi mesebeli kalandor módjára gyűjtöttem a művésznő alkotásait és modelljei, megbízói emlékmorzsáit. Így jutottam el 2017-ben a Nápoly melletti Mugnano del Cardinale Szent Filoména szentélyébe is, amelyről tisztelői örömére beszámolhattam a Törökőri Kis Szent Teréz templomban a kis vértanú ünnepén. Közös utunk most Firenzébe vezetett. Feszty Masa szentképei jellemzően a reneszánsz nagymesterek világát idézik, Fra Angelico, Botticelli, Ghirlandaio hatása végigkísérte pályáját. Ezért Feszty Masa művészetének tárgyalása arra indított, hogy előképek után nyomozzak Firenze gyűjteményeiben. És bár megszámlálhatatlan csoda ért már eddig is közös utunkon, de azt álmomban sem reméltem, hogy közvetlen útmutatást épp tőle kapok a reneszánsz fővárosának megismeréséhez. A m...